HITTAN 7 TANÁRI KÉZIKÖNYV/ ÁRVA BETHLEN KATA
41. ÁRVA BETHLEN KATA, A HÍVŐ ÉS ÁLDOZATOS MÁGNÁSASSZONY
(Dr. Benke György: Hittan 7. Tanári segédkönyv, Budapest, RPI, 2000, 117.o.-119.o.
A Zoványi – Ladányi féle Egyháztörténeti Lexikon így foglalja össze ennek a rendkívüli református keresztyén személyiségnek az életét és jelentőségét: „Bethlen Kata (Bonyha, 1700. nov. 25. – Fogaras, 1759. jól. 29.) református vallású mágnásasszony, gr. Bethlen Sámuel és Nagy Bóra leánya. 1717-1719-ben gr. Haller László, 1722-1732-ben gr. Teleki József volt a férje. Egyike a legvallásosabb nőknek, kinek háza vezetésén kívül szent elmélkedésekben és ájtatos könyvek olvasásában teltek napjai. Újra kinyomtatta Keresztúri Pálnak „Egyenes ösvény” c. művét (Nagyszeben, 1744). Egykorú írókat is segélyezett műveik kiadásában s több lelkészjelölt tanult külföldön az ő költségén. A szegények gyógyításában szintén kedvét találta. lelkészi állást szervezett Olthévizen és Fogarason (másodikat) s mindenképpen gyámolította az ezeken a helyeken levő egyházközségeket. Gazdag könyvtárat gyűjtött, melyet a nagyenyedi kollégiumnak hagyott. „Végrendeletében tekintélyes összegekkel emlékezett meg számos egyházi célról.”
A lexikonban a B betűnél találhatók a rá vonatkozó adatok. nevében az „Árva” jelző ragadványnév. Így emlegetjük őt, mert olyan csapások érték, hogy szinte minden hozzátartozóját elvesztette, és ő maga nevezte magát árvának. Átérezte az árvaság minden keserűségét annak ellenére, hogy Erdély leggazdagabb családjából származott. Hordozta annak terhét, hogy protestáns volt, és annak is terhét, hogy nő volt. Apját 8 éves korában elvesztette, anyja 10 év múlva szintén meghalt. Mire 19 esztendős lett, már ő is az özvegyek sorába került. 35 éves korában második férjét, a református gr. Teleki Józsefet is eltemeti. Az első házasságából származó két gyermekét erőszakkal elvették tőle, ahogyan Károlyi Sándor egri püspök érvelt: „nehogy beszíjjanak valamit a gyerekek a kálvinista vallásból”. (A Mária Terézia korában valóságos hajtóvadászatot indítottak a vegyes házasságból származó gyermekek katolizálására). A második házasságból született 3 kiskorú gyermekét egyetlen év alatt veszítette el járványos betegség miatt. Ettől fogva nevezi magát Árvának.
Mindez a sok gyász és családi próba nem ingatta meg hitében, sőt inkább megerősítette. Ő maga írja Önéletírásában: „Ebben a kemény harcban esmérteté meg énvelem az én édes Istenem az ő szerelmes szent Fiának keserves kínszenvedésének drága hasznát. ebben szemléltem a vérrel verejtékező harcát, melyet én érettem elszenvedett, mely keserves lett légyen az….Oh drága kegyelem! Mely erőt adtál énnékem az én sok súlyos kereszteimnek elviselésére: lakozzál ezután is én bennem mind utolsó pihenésemig.”
Árva Bethlen Kata nagyasszony volt a szó igazi, nemes értelmében. Nagysága sokféleképpen megmutatkozott, de nem a világi, hanem az evangéliumi mérték szerint. Mint gazdaasszony példamutatóan vezette háztartását. Nemcsak a konyhára szorítkozott ilyen tevékenysége, hanem nagy hozzáértéssel irányította a kertészkedést, mészégetést, szőlőtermelést, gyertyaöntést, gyümölcsfaoltást. Orvosi tudása, a gyógynövényeknek ismerete, begyűjtése, használatának módja birtokain túl is ismertek voltak és nagy megbecsülést szereztek neki. Senki nem volt Erdélyben aki úgy értett volna a házi patikák összeállításához, az orvosságok készítéséhez és használatához, mint ő.
Lorántffy Zsuzsannához hasonlóan ő is „hímző iskolát” vezetett saját udvarában. Sok nemesi családból származó lány ott tanult meg művészien hímezni, ízlésesen ruhát készíteni és öltözködni. Az ott készített kendőkbe, terítőkbe belehímezték a BK betűket, a Bethlen Kata monogramját, és ez a két betű minőséget is jelentett, és a szakemberek szemében értékké tette azokat a készítményeket. Voltak is sokan, akik nála hímeztek. Ő maga írja: „Énnékem jelesen vannak varróim. És micsoda formáim nekem vagynak! Én bizony tiszta jó szívvel varratok.” Ez azt jelentette: ingyen, ajándékban. A fogarasi református templomban mindmáig látható az általa hímzett néhány művészi templomi terítő (egyik a menyasszonyi ruhájából készült). Udvari papja Bod Péter így verselte meg úrnője adakozásait:
Némely ekklésiák az úr asztalára
Nem teheti szerit annak abroszára,
Vagy ahhoz illendő ezüst poharára,
De adott az özvegy Jézusa számára.
Erdélyben két tíznél többnek adakozott,
Magyarországra is jósága kihatott,
Segített még ott is sok ekklésiákat…
(A debreceni Ispotályi gyülekezetnek is adott arany kenyérosztó tányért, „karmazsin”, azaz meggypiros színű úrasztali terítőt). ezeken túl templomépítéseket segített, diákok külföldi tanulásához rendszeresen pénzt adott, lelkipásztorok fizetését vállalta magára. Iskolák fenntartására is bőkezűen adakozott.
Abban is nagy és kortársai közül kiemelkedő volt, hogy szerette a könyveket, az irodalmat. Gazdag könyvtárat gyűjtött össze, és nemcsak olvasott, hanem írt is. Az irodalomtörténészek is számon tartják őt. A 18. században sokan írtak önéletrajzot (Bethlen Miklós, Kemény János, Bod Péter, II. Rákóczi Ferenc, Mikes Kelemen), de az önéletrajzírók közt az egyetlen nő Bethlen Kata volt. „Életének maga által való rövid leírása” híven tükrözi a korabeli Erdély mindennapos gondjait, a birtokviszonyokat, a természeti csapásokat, kollégiumok diákok, prédikátorok sorsát. Írt más könyvet is (Védelmező erős paizs, Nagyszeben 1759), és kiadott mások által írt könyveket.
A fogarasi templomkertben levő sírkövén olvasható Bod Péter által fogalmazott felirat, mely versbe szedve tára elénk Bethlen Kata küzdelmes és áldott életét:
Teste e kő alatt Gróf Bethlen Katának
Lelke szent kezében vagyon Jézusának
Kiben hitt s kit tartott Megváltó urának
Magát, alázatos hív szolgájának
Ezerhétszázban lett világra jövése
Ötvenkilencben innen kimenése.
Szegényt, oskolákat javával segéllő
Tiszta, szent élettel mások előtt fénylő
Ezért mindenféle rend őtet betsülte
Tőle félt a gonosz és távol kerülte
Áldott neve maradt, ezt jóságra szülte
Győzedelmi székét már égbe beülte.
Ajánlott irodalom még:
PROTESTÁNS HŐSÖK, FÉLSZÁZ PORTRÉ AZ ELMÚLT FÉL ÉVEZRED MAGYAR TÖRTÉNELEMBŐL, PRESS-PANNONICA-MEDIA –AMFIPRESSZ, 2016 Szerkesztette: FAGGYAS SÁNDOR
Lorántffy Zsuzsanna 97.o – 100.o.