„Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam.”

(2 Timótheus 4,7)

Gyülekezeti lelkészként eltöltött évek:

Budahegyvidéki gyülekezetben kaptam biztatást ahhoz, hogy írásaimat, gyerekmunkához készített illusztrációimat a Reformátusok Lapjában is megjelentessem, majd a rendszerváltás időszakában (míg Soponyán voltam) a Fejér Megyei Hírlap Hitélet rovatában, heti rendszerességgel, egyszerű, rövid igemagyarázataim jelentek meg.

Gyülekezeti lelkészi szolgálatom alatt is fontosnak tartottam a gyermekmunkát, a gyülekezeti hitoktatást, táborozásokat. Amint lehetőségem nyílt rá, igyekeztem, csak ezzel szolgálati területtel foglalkozni. Erre Cegléden nyílt lehetőségem.

Református Általános Iskolában eltöltött évek:

Vallom, és hiszem, hogy az életünkben nincsenek véletlenek. Most úgy tekintek az iskolai munkát megelőző időszakra, mint egy jó bevezetést, előkészítést a következő nagy feladatra.

Én kívülállóként érkeztem meg 1994-ben egy ún.”táblacserés iskolába”, amelyik addig már tanévenként „elhasznált” 1-1 lelkészt. Úgy tűnt, hogy az iskola életébe nehezen tud egy gyülekezeti lelkész beilleszkedni, akinek nincsenek iskolai tapasztalatai. De az iskolák átvételekor, melyik református lelkésznek volt tapasztalata, hiszen egy iskolánk működött csak folyamatosan, a Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma.

Rögtön az első hetekben rádöbbentem arra, hogyha nem tanulom meg az iskolát, nem képzem magam, akkor elveszek. Ezt úgy fogalmaztam meg magamnak: Többet kell tudnom a pedagógiáról, iskoláról, mint a kollégák! De ha nem is többet, akkor is legalább annyit!  A rendszeres hitoktatás bevezetése megtörtént már, de a heti két hittanóra anyagának a kidolgozása rám várt. Hiába éreztem felkészültnek magam a gyülekezeti hitoktatáshoz, az iskola egy speciális terep, amelyhez az eddigi tapasztalataimat, óravázlataimat, gyerekeknek készített munkáimat át kellett dolgoznom.

Párhuzamosan igyekeztem képezni magam, az általános pedagógia, és a valláspedagógia területén. Amint lehetett bekapcsolódtam a Református Pedagógiai Intézet munkájába, eljártam a rendszeres szakmai napokra, bemutató órákra. Iskolánk is vállalta a szakmai napok megszervezését, és ennek keretében, én is tartottam bemutató órákat.

Közben a Pedagógiai Intézet egy szaktanácsadói rendszert szeretett volna működtetni a református iskolák között, amely másfél évig életképes volt. Rendszeres iskola és óralátogatásokkal, továbbképzésekkel. Ehhez én is csatlakoztam, de sajnálatomra nem folytatódott tovább. Sokat tanultam az iskola és óralátogatások alkalmával.

Ekkor ért az a felkérés, hogy vállaljam el a Hit és erkölcstan kerettanterv 2. évfolyamához készített tanári kézikönyv és tanulói feladatgyűjtemény megírását. (1998 - 99) Ez a kerettanterv felmenő rendszerben most szűnik meg református iskoláinkban.

Mivel a kézikönyv elkészítésére csupán fél év állt rendelkezésemre, úgy éreztem, hogy hiányos, és sok anyag kimaradt belőle. Mindig szívügyem volt a játék, a dramatikus játék, hittanórákon, a gyülekezeti alkalmakon bemutatott jelentek, színdarabok, karácsonykor, húsvétkor.  A Soros Alapítvány utolsó pályázatainak egyike volt 1999-ben, egy élménypedagógiával kapcsolatos felhívás, amelyre beküldtem a „A játék a hittanórán” c. programomat, melynek eredménye egy kézikönyv lett, a Református Pedagógiai Intézet kiadásában, 2009-ben „Játék és hitoktatás” –címmel.

Jelenleg Bibliai és Egyháztörténeti feladatgyűjteményeimen dolgozom. Mindennapi gondjaink közé tartozik a gyenge szövegértéssel kapcsolatos problémák. Sajnos iskolánk az éves kompetenciaméréseken, ha egy kicsit is, de el van maradva az országos átlagtól, vagy éppen annak a környékén teljesítünk. Ezért  tartom fontosnak, hogy az általunk használt szövegkehez, olvasmányokhoz, történetekhez feladatokat készítsek.

Nagy büszkeségem, hogy harmadik éve rendezhetjük meg a HITÜNK HŐSEI c. REFORMÁTUS ISKOLÁK ORSZÁGOS EGYHÁZTÖRTÉNETI LEVELEZŐS VERSENYTÉT 7-8. ÉVF. TANULÓK RÉSZÉRE. Ennek a versenynek nemcsak a kapcsolattartó tanára vagyok, hanem a feladatlapok, és javítókulcsok elkészítése is az én dolgom. A Hittan munkaközösség tagjai segítenek a beérkezett feladatlapok javításában, és a verseny döntőjének megszervezésében.

Mivel a MRE Közoktatási Törvénye (1995) elírja az iskoláknak az Igazgatótanács létrehozását, és abban a főállású vallástanár jelenlétét, nem volt haszontalan számomra, hogy a pedagógia szak elvégzése után, az iskola irányításával kapcsolatos dolgokba is beleástam magam.  A hitoktatói, vallástanári munkámmal párhuzamosan tagjai lettem a minőségbiztosítással, pedagógus teljesítményértékeléssel foglalkozó csoportnak. 2007-től, megbízással végzem az iskola dokumentumok, intézményátszervezés dokumentumainak felülvizsgálatát, elkészítését. Ezt a tevékenységemet végzem a mai napig.

Egyéni, speciális helyzetemnél fogva kapcsolatot kell tartanom a fenntartó gyülekezetek vezetőivel, az iskola vezetőségével, a kollégákkal, és a szülőkkel is az őket érintő kérdésekben. Vallástanárként, de az intézményi dokumentumok elkészítőjeként, valamint a gyerekek személyes ügyeinek a megbeszélésekor is. Mivel nem vagyok osztályfőnök, nehezebb a napi kapcsolat a szülőkkel, a tapasztalt az, hogy akkor keres fel egy szülő, ha baj van „velem”, én pedig akkor keresem a szülőt, ha baj van „a gyerekkel”. Néha sikerül egy-egy konfliktust békésen elrendezni, de van, amikor nem.

Az iskolai dokumentumok ismertetésekor, elfogadtatásakor szorosabb a kapcsolatom a Szülői Szervezet Választmányával, és annak elnökével.

Elérkeztem az összegzéshez, Pál apostol nagyon ismert versét választottam mottómul, hiszen az apostollal együtt, nekem is van mit „visszanéznem”, visszapörgetnem az elmúlt 30 esztendőt végignézve. De még van előttem „futás” és „harc” és szeretném megtartani végig a hitem és reménységem. Hitemet, amelyre építettem az egész életemet, a munkámat is, és a reménységemet, hogy ez a munka nem hiábavaló.

Mit szeretnék meg? Milyen céljaim vannak?

 Szeretném összekapcsolni az iskola vezetésében, az iskolai dokumentumok készítésében megszerezett tapasztalataimat, a tanítási, vallástanári munkámmal, és ezért célom a tanfelügyeleti rendszerben való részvétel, közreműködés, amennyiben a Református Pedagógiai Intézet is igényt tart a munkámra.

Mivel én is azok közé tartozom, akik „digitális bevándorlók”, azt a sok – sok feladatot amelyet elkészítettem a bibliaismerethez, egyháztörténethez, digitalizálni kellene. Interaktív táblához alkalmassá tenni a feladatokat. Ez nagy kihívás, de talán képes vagyok rá.

Az elmúlt évek alatt nagyon sok színdarabot, műsort készítettem, újra összegyűlt egy kis kötetnyi anyag, amelyet kiadásra kész állapotba kellene hozni.

Végül, de nem utolsósorban, egyre nagyobb kihívást jelent a 7-8 évfolyamon, különösen a 8. évfolyamon végzett hitoktatói, vallástanári munka. A társadalomban, családokban végbemenő változások, az értékrend változása, vagy hiánya megjelenik a mindennapi munkában is. A már nem gyerek, de még nem fiatal tanulók igazi szakmai kihívást jelentenek nekem is, kollégáimnak is, amire az elkövetkezendő rövid időben jó lenne megtalálni a válaszokat, a megoldást.

Létrehoztam ezt a honlapot (www. turbuczerzsebet.eoldal.hu), amelyen keresztül szeretném publikálni azokat az írásokat, cikkeket, amelyek kimaradtak eddigi írásaimból. Segítséget, ötletet adni a hitoktatóknak, vallástanároknak, lelkipásztoroknak az iskolai és gyülekezeti hittanórák megtartásához.

2014. május                                               Turbucz Erzsébet

Közel egy esztendeje kezdtem el szerkeszteni a honlapomat. Nagyon jó szolgálatot tett a verseny megszervezésében, lebonyolításában. Az elmúlt egy esztendőben sikeresen túl vagyok egy portfólió megírásán, az Oktatási Hivatal által szervezett tanfelügyeleti és pedagógus minősítéssel kapcsolatos továbbképzés elvégzésén. Így szakértőkén részt veszek a tanfelügyeletben, a pedagógusok minősítésével kapcsolatos feladatokban. Ezzel kapcsolatos tapasztalataimat is szeretném megosztani a kollégákkal, hiszen a hitoktatóknak, vallástanároknak is kell minősíttetni magukat, és rájuk is sor kerülhet a tanfelügyelet kapcsán óralátogatásokra. Minden lehetőségért, feladatért, és elvégzett munkáért, legyen Istené a dicsőség! S.D.G.