III. A KOLLÉGIUM BELSŐ SZERVEZETE, ÖNKORMÁNYZATA[1]

kivonat

(A falakon belüli szabadság)

 „... A debreceni Kollégium életét, jellegét alakító tényezők sorában a világi és az egyházi vezetőség mellett természetesen kezdettől fogva jelen volt a tanuló ifjúság idősebb tagjai által szervezett és ellenőrzött belső önkormányzat a maga ösztönző és fegyelmező hatásával...

...Az iskolába beiratkozott tanulók névsorát 1588-tól ismerjük folyamatosan. A Servies studiosorum, az ettől kezdve folyamatosnak tekinthető névsor (csupán az 1594. és 1596. év hiányzik) egy már kialakult diákszervezet meglétét feltételezi, hiszen a név mellett az illető által viselt tisztséget is feljegyzi. Az első iskolai törvények tehát 1688 előtt kellett létrejönnie. Ez a törvény elveszett ugyan, de az 1657. évi törvénybe átvett részleteiből tudunk létezéséről és néhány pontjáról is. Az első iskolai törvény mintája és forrása a wittenbergi magyar diákok coetusának 1571-ben az egyetem által is elfogadott alapszabálya volt, amelyet a helyi viszonyokra alkalmazva és Trotzendorf golbergi iskolájának törvényeivel párosítva vettek át a XVI. századi magyar református kollégiumok (Pápa, Sárospatak, Debrecen). Trotzendorf, Melancshton és Sturm mellett a XVI. századi protestáns nevelés kiemelkedő alakja. Iskolájában a római köztársaság tisztségviselőinek mintájára osztotta be a tanulókat különböző nevelési és fegyelmezési feladatok végzésére. Talán ez, az egyenlőség elvét hirdető hatás az oka annak, hogy a debreceni diáknévsorban sehol sem tüntették fel, hogy ki a nemes származású. Olyan önkormányzati forma körvonalai bontakoztak ki előttünk, amely alapjaiban életképesnek bizonyult évszázadokon át a debreceni iskola életében, s hatása máshol is érvényesült (pl. Nagybánya)....

...A városi tanács által választott rector mellett az ifjúsági önkormányzat élén a maguk választotta senior állt. Az 1588-as névsorban két másik tisztségviselőre történik az utalás. a collaborator, a tanítás munkájában a rectornak segítő diák, a contrascriba pedig a senior helyettese....

...Az 1657-es törvényekből rekonstruálhatjuk a diákönkormányzat vezető testületét, a senatus scholasticus-t, melynek tagjai a senior, a contrascriba, az énektanítók ( cantores 4-5), és az ún. collegák ( az alsóbb osztályok tanítói, 5-6 fő). A senatus scholasticus- nak nem volt tagja a rector. Főként anyagi és fegyelmezési ügyekben érvényes jogköre biztosította a coetus tagjainak relatív szabadságát a hatóságokkal szemben. A kifelé való önvédelem mellett azonban igen fontos szerepe volt a belső munkamegosztás megszervezése és ellenőrzése. A diáktisztviselőkről a törvény a „Leges speciales” III-X. fejezetében rendelkezik....

...A senior és a contrascriba választás útján kerül a tisztségébe. A választás a coetus belügye volt. Figyelembeveendő szempontok, hogy az illető „okos, tudós, józan, jámbor, kipróbált hitű, erkölcsű és életű” legyen, aki „tisztében való hűséges eljárásra a rector előtt letett esküvel kötelezte magát.” (III.)...

... A senior kötelességei között első helyen szerepelt az iskola jó hírének megőrzése, gyarapodásának elősegítése. Ő kezelte a coetus vagyonát, kötelessége, hogy igazságosan és méltányosan ossza ki a járandóságokat. A tisztségek betöltésére arra alkalmas embereket kellett kiszemelnie, a büntetések kiszabásánál személyválogatás nélkül kellett ítélnie. A coetus pénzét kölcsönbe kívülállóknak nem adhatja, a kapott adományok felét az iskola pénztárába teszi, másik felét a diákok között szétosztja. A törvény elkötelezte a seniort, hogy a rector tekintélyének őre, s ne rombolója legyen. Kötelességmulasztás esetén a senior büntetése rectori intés, pénzbírság, virgácsolás, hivatalvesztés, at iskolától való eltávolítás lehetett, az eset súlyosságától függően. (IV.)....

....A senior helyettese a contrasriba  volt. Esküje ugyanolyan szövegű, mint a senioré. Ő gyakorolt közvetlen felügyeletet a tanulók iskolán belüli és iskolán kívüli tevékenysége fölött. Ellenőrizte a tanórákon és az istentiszteleteken való megjelenést, átvette a kántortól a temetési éneklésért kapott összeget, s továbbította a seniornak. Különös gonddal kellett annak utána néznie, hogy kapuzárás után ( este 9-kor) nem hiányzik- e valaki. (V.)...

... A diákönkormányzat „tisztikara” (officiales) mellett azonban ott taljuk a fontos részfeladatokat végző „közlegényeket” is. Az oeconomus gondoskodott arról, hogy reggel mindenki időben ( 3 órakor) felkeljen. Télen minden lakóhelyiségben be is kellett gyújtania. Este 7 órakor ő adott jelt a bibliaolvasásra és az imádságra, majd utána katalógust olvasott, s följegyezte a hiányzókat. Este 9 órakor jelezte a lefekvés idejét, kiküldte az épületből az idegeneket, bezárta az ajtót, majd átadta a kulcsát a seniornak. Nyilvános előadások, vitatkozások alkalmával ugyancsak köteles volt feljegyezni a hiányzókat. felügyelt a takarítás rendjére, a tanulók iskolai magaviseletére. Ügyelt arra is, hogy a diákok nem használjanak illetlen szavakat, s beszédükbe ne keverjenek magyar szavakat (hungarizmus). ezen kívül latin vagy görög nyelvű beszédet kellett készítenie, s azt szombatonként kívülről el kellett mondania. Ezt helyettesítheti a Szentírásból megtanult néhány fejezet elmondásával is. (VI.)...

...A coquus volt az élelmezésért felelős diáktisztviselő. Naponta kétszer végigjárta néhány szegény diák (mendikáns) kíséretében azokat a polgárokat, akik rendszeresen juttattak ételt a diákoknak. Ha valahol étel helyett kapott, azt köteles volt átadni a contrascribának. Minden másfajta ajándékot magának megtarthatott. Az ő felelőssége volt, hogy a fazekak épségben visszakerüljenek gazdájukhoz, valamint, hogy a coetus tulajdonában levő kosarak mind meglegyenek. E tisztség két hónapnál tovább nem maradhatott hivatalában. (VII.)...

...Az explorator is két hónapig viselte hivatalát, helyzete azonban korántsem volt olyan irigylésre méltó, mint a coquus-é. A törvény is elismerte róla, hogy ez a szolgálat terhes és semmi haszonnal nem kecsegtet (gravis et inutilis). Naponként kétszer felderítő útra indul a városba. Meg kellett tudakolnia, hol lesz olyan létszámú és rangú vendégség, akiket a diákoknak illendő énekléssel köszönteniük kell. ő volt a felelős azért, hogy a diákok a vendégségben illendően viselkedjenek, valamint időben hazatérjenek. (VIII.)...

...A lotor tisztsége viselőjétől mindenekelőtt alázatot követelt. Így kellett fogadnia, ha az „officiales” a három hónapig tartó mosogatás szolgálatát rótta ki valakire. Tűzre, vízre, tisztaságra is ő ügylet. Hanyagság esetén újabb egy hónapig végezte ezt a munkát. (IX.)...

...Két éjjeliőr, vigil teljesített szolgálatot minden éjszaka este 9 és hajnali e óra között. A második őr kötelessége volt, hogy röviddel 3 óra előtt ébressze az oeconomus-t. Az őrség közbeni kötelességmulasztást súlyos esetben az iskolából való eltávolítással büntették. (X.)...

...A két utóbbi szolgálatra való beosztás tulajdonképpen már a büntetések közé tartozott. A törvények minden tisztség esetében  részletesen intézkedtek a büntetések fajtáiról. Leggyakoribb a pénzbüntetés (általában 25 dénár), de megtaláljuk a büntetések nemei között a megintést, a megdorgálást, a nyilvános bocsánatkérést, beszéd készítését és nyilvános előadását, a szolgálati idő meghosszabbítását, a hivatalvesztést, a fizető tanítványoktól való megosztást, a nyilvános versét és az iskolából való kicsapást. Ha valaki nem volt képes megfizetni a büntetést, azt levonták a coetus pénztárából neki járó havonkénti részesedésből. A büntetések kiszabása és végrehajtása a senatus scholasticus mellett működő „sedes scholastica”, az iskolai törvényszék feladata volt. Ennek működéséről korszakunkban pontos adataink nincsenek Az iskolai törvényszék hatáskörén kívül eső kirívó esetekben (gyilkosság, házasságtörés) a sedes scholastica megfosztotta a vétkest a coetus tagságától, s a kiközösítés után átadta a városi hatóságnak....

...A tanítás megszervezése a rector feladata és hatásköre volt. A rector a tanács által választott és a lelkipásztor felügyelete alá rendelt személy, akitől a törvény megkövetelte, hogy megfelelő képzettségű (azaz valamelyik helvét irányzatot valló külföldi akadémia neveltje), kegyes életű, jó hírnevű, hűséges, szorgalmas, melegszívű ember legyen. Előadásait a szabályszerű időben köteles megtartani. A teológiát és a filozófiát ne csak vitatkozó, hanem kifejtő, magyarázó módon is adja elő. Az ún. „instrumentális” tárgyakat, amelyek előkészítésül szolgálnak a tudományokat megkoronázó teológia műveléséhez (latin, görög, héber), a poétikát, a retorikát, logikát és a klasszikus írókat szorgalmasan tanítsa....

...A rector természetesen nem tudta egyedül az összes növendéket tanítani, az ő hallgatói csupán a subscribált tógátus diákok voltak. Az alsóbb szinteken diákokat vont be a tanítás munkájába, ezek voltak a collaboratorok vagy „praeceptor publicus”-ok, az osztálytanítók. Az 1657-es törvény 6 osztály meglétéről beszél. Ezek megnevezése sorban felfelé haladva: rudimentáriusok,donatisták,etymologicusok,syntaxisták,rhetorok, poéták osztálya. Ezt a hatosztályos középfokú iskola-tagozatot tanították a rector által kijelölt praeceptor publicusok, az osztálytanítók...

...A tanítási órák reggel 6-7 és 9-10 között, délután 2-3 és 4-5 között voltak. A praeceptorok felelősek tanítványaik pontos megjelenéséért, iskolán belüli és kívüli 8templomi) viselkedésükért. Osztályaikat egymás között nem cserélgethették, a félév befejezése és a nyilvános vizsga megtörténte előtt osztályuk tanítását nem hagyhatták abba. Kezdetben ingyen tanítottak, csak az 1657. évi törvény biztosított számukra rendszeres járandóságot....

...Az osztálytanítók mellett voltak magántanítók (praeceptores privati) is. A rector tudtával és beleegyezésével kaphattak növendéket, egyszerre többet is. Tanítványaik többsége a helybeli tehetősebb szülők gyermekei közül került ki, akik különböző módokon fizethettek tanítójuknak: pénzzel –nummisták, étellel –cibisták, mosással – lotorok. A tanárok a fizetni nem tudó gyermekek mellé is rendelhettek magántanítót, az ilyen tanítványok voltak a gratisták. A magántanítók munkáját közös módszer szabályozta, tanítványaikat egymás között nem cserélhették, tanári engedély nélkül tanításukkal nem hagyhattak fel...

...A tanítás munkájában való részvétel a felsőbb éves diákok számára egyben már előkészítésül is szolgált arra az időre, amikor önállóan kellett vezetniük egy-egy falusi iskolát a Kollégium partikulájaként. A rectorságra menetel azt a célt is szolgálta, hogy az illető összegyűjtse a külföldi akadémia felkereséséhez és az ottani tanulmányokhoz szükséges összeget. Gyakran előfordult, hogy olyan diák ment ki rectorságra, aki tanulmányait még nem fejezte be teljesen. Az ilyen tanuló egyszer kérhette visszavételét a coetusba. Az önállóság és szabadság megtapasztalása után természetesen ők már nehezebben illeszkedtek vissza a szigorú törvények keretei közé, ezért is igyekezett ezt a szokást a törvény visszaszorítani, amennyire csak lehetséges volt....

...Az 1567-es zsinati törvények is intézkedtek már az ifjúság öltözködését illetően. Ezeknek érvényére hívta fel a figyelmet a XVII. század elején Dengelegen tartott zsinat, amikor kimondta, hogy a „deákok tudományára és ruházatjára nézve a majores articuli nevű kánon LXV. cikkelye szorosan megtartassék.” Egységes viseletet 1624-ben rendel el Bethlen Gábor fejedelem megbízásából Rákóczi György felsőmagyarországi kapitány, a későbbi fejedelem. Az egyenruha ettől kezdve bokáig érő kapcsos dolmány, felette zöld színű tóga sárga zsinórós diszítéssel, a fejen hosszú magyar süveg ugyancsak zöld rojttal.” Ez a viselet marad érvényben 1774-ig. A tógát csak a lelkészi pályára készülőknek volt kötelező viselni. Innen érthető az 1588-as névsor későbbi feliratának megkülönböztetése (tógások és nem tógások). A debreceni és váradi iskola szoros kapcsolatára utal, hogy a váradi iskolában is ugyanilyen tóga viselése kötelező 1624-től kezdve.”...